" Nincs másság, mienkség van " (Gyurkovics Tibor)
tanulmányok
Nemzetiségi Közösségi Művelődési Stratégia
A közösségi művelődés még ma is a magyarországi nemzetiségek kultúrájának kulcsterülete, melynek legnagyobb a közvetlen hatása a nemzetiségi közösségek fennmaradására, identitásuk, nyelvük megőrzésére.
Miközben az elmúlt másfél évtized során létrejöttek a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok és a helyi, illetve az állami közigazgatás is jelentős fejlődésen esett át, átvéve az EU országaiban szokásos működési normák közül sokat, a mai napig nem került sor a nemzetiségek közösségi művelődés stratégiájának megalkotására, sem az egyes nemzetiségek, sem az államigazgatás szintjén.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztálya 2007-ben megalkotott egy közművelődési stratégiát az EU aktuális tervezési időszakára (2007–2013), azonban ennek nemzetiségi vonatkozásai nem bizonyultak időtállónak, amit a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) által 2010. április 10-én, a témában megrendezett nyilvános vitán a kisebbségek képviselői hangsúlyoztak.
A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által 2009/2010-ben elkészített jelentés „a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról” számos hiányosságra mutatott rá ezen a területen, és javaslatot fogalmazott meg egy nemzetiségi kulturális stratégia megalkotásának átgondolására.
Egy olyan nemzetiségi kulcsterület tekintetében, mint a közösségi művelődés súlyos hiányosságnak tartjuk, hogy jelenleg nincs megfelelő stratégia, amely az e területen működő intézmények, szervezetek tevékenységének hatékonyságát segítené a nemzetiségi közösségi művelődés és általában a kultúra további fejlődésének, a színvonalas, „versenyképes” működési feltételek megteremtésének érdekében.
Magyarország európai integrációjával párhuzamosan fennáll a veszélye annak, hogy az itt élő nemzetiségek és kultúrájuk, nyelvük a megfelelő feltételek, pozitív állami beavatkozás és fejlődés hiányában szakmailag nem integrálódik és elsorvad.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, mint a kulturális kormányzat háttérintézménye és annak Nemzetiségi Kulturális Szakértői Tanácsa, illetve Roma Kulturális Szakértői Tanácsa a fent leírt negatív tendenciák megfékezése és a pozitív folyamatok elindítása érdekében megalkotja a kormányzati ciklusokon átívelő, 2010-2015 közötti periódusra szóló Nemzetiségi Közösségi Művelődési Stratégiát.
Szerepet kívánnak vállalni továbbá a stratégia megalkotásán túl, az abban megfogalmazottak alapján a pozitív beavatkozások kezdeményezésében, a cselekvés megszervezésében és megindításában.
Célunk többek között, hogy előmozdítsuk az egyes nemzetiségek saját kulturális stratégiájának átgondolását és megalkotását, valamint magunk számára is szeretnénk hosszú távú kereteket kialakítani az MMIKL jövőbeli konkrét feladatainak megfogalmazásához a nemzetiségi kultúra, közösségi művelődés terén, és ezáltal felajánlani együttműködésünket a kormányzat által megfogalmazandó kisebbségi kulturális stratégia megalkotásához.
A nemzetiségi közösségi művelődési stratégia kiindulási pontjaként, valamint kidolgozása során az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztálya által készített: „Közművelődési Stratégia 2007-2013” anyagát, valamint Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának „a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról 2010” szóló jelentését használtuk fel.
A stratégiát az egyes nemzetiségek szakértőivel és képviselőivel együttműködve alkottuk meg, figyelembe véve a közösségek saját elképzeléseit. Meggyőződésünk, hogy a kormányzati stratégia is csak úgy lehet eredményes, ha épít a nemzetiségi szakértői bázisra is és harmonizál az egyes nemzetiségek jövőképével.
Nemzetiségi Közösségi Művelődési Stratégia teljes szövege itt olvasható: www.mmikl.hu/images/stories
Ajánljuk
- Emlékezés a Baráti Kör mentorára dr. Szabad György akadémikusra:
- Interjú Rostás - Farkas Györggyel
https://kethane.webnode.hu/kozos-ut-cikkek/interjuk-ujsagcikkek/
